Magamról

Saját fotó
Veszprém, Veszprém, Hungary
"Igazságot Magyarországnak!!!" - "Justice for Hungary!!!" - "Egy út van én ebben hiszek,a mindent elsöprö Szeretet,a rossz felett gyözni fog a Jóóó..." - "...a szándék meleg,A Kevés is Több lesz ha a SZÍVED adod vele..." - "Hiszek egy Istenben,Hiszek egy Hazában,Hiszek egy Isteni Örök Igazságban,Hiszek Nagy-Magyarország feltámadásában!!!" - "Egy az Isten,egy a NEMZET,bármily sebzett,bármily gyenge!!!" - "Érted élünk Drága Hon,VESSZEN,VESSZEN TRIANON!!!"

2011. szeptember 19., hétfő

A Gyarmat neve Magyarország!!! :(

A gyarmat neve:MAGYARORSZÁG
Az elmúlt húsz év kormányai a privatizációval egy nemzetet fosztottak meg összes termelőeszközétől és piacától,a magyarok ráadásul már saját pénzük felett sem rendelkeznek-jelentette ki lapunknak Rozgonyi Ernő, az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának tagja.A jobbikos képviselő szerint Magyarország ma minden szempontból gyarmati sorban van.

Lehet-e legalább feltételezni,hogy a privatizációt jó szándékú, de alkalmatlan emberek vezényelték le az elmúlt 21 évben?
A magyar privatizáció a hülyeség csúcsteljesítménye lehetne, azonban kijelenthetjük, hogy pénzügyi és gazdasági ötletgazdáink, 20 éve regnáló kormányaink vezetői ennyire egyirányúan és ilyen huzamos ideig nem lehetnek pusztán ostobák és alkalmatlanok. Azonban egy idegen hatalom akaratának végrehajtóiként már megérthető következetesen nemzetromboló magatartásuk. Egy nemzetet megfosztottak minden termelőeszközétől és piacától, ráadásul olyan helyzetbe hozták, hogy még a saját pénze felett sem rendelkezik. EZT ÚGY HÍVJÁK, HOGY GYARMATI ÁLLAPOT. Nem igaz, hogy ezt nem lehetett előre látni. Ha én már 1991-ben láttam, hogy mi lesz a vége, akkor ezt a hivatásos politikusoknak még inkább tudniuk kellett.
Milyen üzleteket kötöttek az elmúlt 20 év kormányai?
Olyanokat, hogy a magánkézbe adott javakért a valós érték 10%-át vagy még annyit sem kapott az állam. Fontos megjegyezni, hogy még ez sem volt valódi bevétel, hiszen rögtön a folyamat elején 1 000 000 ember vesztette el a munkáját, akinek az ellátását fizetni kellett és kell ma is. Ráadásul a mélyen áron aluli értékesítés mellett odaadtuk a piacainkat is, ami szinte megfizethetetlen érték.Az élelmiszeripar eladásával pl. tönkreverték a parasztságot,a piacok elkótyavetyélésével pedig még a talajt is kihúzták a lábuk alól.
Annak idején miért kellett pl. eladni a Budapest-Airportot, ami éves szinten milliárdos nyereséget termelt az államnak?
Azért, mert útjában volt a globális tőkének. Ezek mögött a józan paraszti ésszel felfoghatatlan privatizációs ügyletek mögött nem lehet az ésszerűség nyomaira bukkanni. Ésszerűség helyett volt azonban célszerűség, mégpedig a globalizmus szempontjából. Ha úgy tetszik, a honfoglalók szempontjából. De beszélhetünk arról is, hogy mi történt a cukoriparral. Mára egyetlen cukorgyár maradt Magyarországon, az is külföldi kézben van. Az ország vezetői pedig még arról a cukorkvótáról is lemondtak, amit az EU jóváhagyott volna nekünk. Micsoda helyzet az, amikor sz ország déli részéből már évek óta horvátországi cukorgyárakba viszik a magyar cukorrépát?
A Kádár-rendszer utolsó évtizedében a teljes magyar téglaipart modernizálták, vadonatúj olasz berendezésekkel rakták tele a hazai téglagyárakat. Nekünk exportálnunk kellett volna és kellene ma is a téglát, ehelyett eladtuk a gyárakat, és most a külfölditől megvesszük az ő tégláját ide. PL. a privatizáció döntő részének a szükségtelenségét mutatja: úgy látszik, a magyar annyira hülye, illetve annak nézik, hogy a saját agyagát a legmodernebb eszközökkel nem képes kiégetni. Vagy ugyanez megvan a kereskedelemben is:Miért kellett beengedni a multkat? Tönkretették a kiskereskedőket. Miért? A magyar annyira ostoba, hogy a saját termékeit nem képes itthon eladni? Hát akkor 1000 éven keresztül hogyan adta el?
Egy szó, mint 100: az országot szó szerint gyarmati sorba taszító privatizációt csakis szánt szándékkal lehetett elkövetni valakinek a megbízásából. A magyar
kormányzatok szolgai módon levezényelték az ország fillérekért történő eladását.
Jó szándékú magyar emberek igyekeznek magyar boltokban, de legalább lehetőség szerint magyar terméket vásárolni. Ma már egyre inkább köztudott, hogy ez nem könnyű feladat, de a jó szándékú magyar ember el tudja helyezni a pénzét a magyar bankban?
A bankprivatizációnak az volt a célja, hogy ne legyen magyar pénzintézet, ne legyen magyar bankrendszer, s nem utolsó sorban: ne legyen magyar jegybank, ugyanis már az sincs, csupán annak hívják. Ennek kapcsán is kénytelen vagyok visszakanyarodni az előbb elmondottakhoz: Magyarország egy gyarmat. És sajnos jelenleg szinte kilátástalannak látom, hogy ebből a helyzetből ki tudjunk vergődni.
Nem azt mondom, hogy nem lehet, csak ahhoz nagy fokú elhatározottság és következetes politika szükséges és sajnos nem vagyok biztos benne, hogy ezt megengednék. Óriási késésben van az ország. És nem csupán ez elmúlt 8 évről van itt szó, ez az egész már az Antall-kormány idején elkezdődött. Nem tudni, hogy vették rá, de az ő jóváhagyásával elindult egy olyan folyamat, ami a véget jelentette. Magyarország eladása az értelmiség árulásának az egyenes következménye, mert a kezdetektől fogva törvényszerű volt, hogy a privatizáció oda fog vezetni, ahol most tartunk.
A privatizáció hogyan zajlott le az egykori kommunista tömb környező országaiban? Van olyan állam, amely ésszerűbben bánt az értékeivel?
Tény, hogy a piacgazdaságra való áttérés megköveteli, hogy a kizárólagos állami tulajdont bizonyos mértékig lebontsuk. Az igazi piacgazdaság feltételezi, hogy egy nemzetgazdaságban egymás mellett működjön az állami, a hazai illetve a külföldi
tőkés tulajdon valamint az önigazgató és önkormányzati tulajdon. Vegyük példának a cseheket! Mit csináltak a Skodával? Maradt Skoda, ugyanakkor megkapta a Wolkswagentől azokat a technikai ismereteket, aminek alapján olyan autókat tudnak gyártani, amelyeket elfogad egész Nyugat-Európa is. Ez egy jó privatizáció volt, mert enélkül a cseh autóipar meghalt volna. De ugyanezt nem lehetett volna nálunk is sikeresen alkalmazni mondjuk az autóbuszgyártással? Dehogynem! A csehek azonban mást is jobban csináltak. Rengeteg üzemet úgy privatizáltak, hogy dolgozói részvénytársaságokat hoztak létre, és ahhoz, hogy a dolgozóknak ehhez pénze is legyen, szinte kamat nélküli támogatásokat adtak, hogy meg tudják venni a részvényeket. Ezt a támogatást aztán a részvények hozamából fizették vissza.
Ebben az egész magyare privatizációban egyébként az a legnagyobb röhej, hogy miután az üzemeinket és a piacainkat az előző kormányok eladták, még olyan állami támogatásokban is részesítették a vásárlókat, hogy ingyen kaptak területet, közműveket, piacot, mindent, ráadásul hosszú évekig egy árva fillér adót nem fizettek be, vagyis a magyar emberek fiizettek azért, hogy aztán ezek a cégek lenyeljék az extraprofitot és azt kivigyék az országból. Ez a legnagyobb abszurdum!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése